Az 1999. július 1-jén létrehozott 2. Idegenlégiós Műszaki Ezred (2e REG) a Vaucluse megyében fekvő Saint‑Christol d’Albionban telepedett le, a 200-as légibázis katonai területén. Az Indokínában szolgált idegenlégiós műszaki alakulatok – összesen tizennyolc formáció – történelmi örökségének és hagyományainak letéteményese. Létrejötte óta számos műveletben vett részt, időnként hosszan tartókban is, például a koszovói KFOR műveletben, amelyhez a ezred 1999 és 2008 között járult hozzá. 2000–2001-ben a boszniai SFOR műveletben volt bevetve, majd Elefántcsontparton 2005–2007-ben és ismét 2011-ben (LICORNE művelet).

Az 1. Idegen Ezred (1er RE) a Francia Idegenlégió legrégebbi ezrede. Gyakran „Camerone ezredeként” emlegetik. 1962 óta Aubagne-ban állomásozik, a korábbi Camp de la Demande helyén ma Quartier Viénot néven, amikor a Légiót Sidi Bel Abbès-ből Franciaországba telepítették. 1841-ben alapították, a Légió „doyenje”. Történeti szerepén túl az 1er RE a légiós pálya meghatározó állomása: itt kezdődik a szolgálat a Kiválasztó és Bevonulási Központban (Centre de Sélection et d’Incorporation, CSI), és itt intézik a kiléptetéshez kapcsolódó adminisztratív ügyeket is.

Az 1920-ban létrehozott 4. Külföldi Ezred az Idegenlégió olvasztótégelye és iskolája. immár 44 éve Castelnaudaryban települt, és egyszerre tölti be a „CFIM, ENSOA és szakosító iskolák” szerepét minden légionárius számára — akár itt részesül képzésben vagy oktatásban, akár a fiatalabbak képzésében vesz részt, így adva tovább a stafétát

A 13. Idegenlégiós Félbrigád (13e DBLE) a francia hadsereg 1940‑ben létrehozott alakulata, az Idegenlégió része. 1940‑es megalakulásakor – az RTST‑vel együtt – a két olyan ezred egyike volt, amely szervezett egységként csatlakozott a Szabad Francia Erőkhöz (FFL). A Második világháború során a francia hadsereg legtöbb hadjáratában részt vett.